Nyelvek

Kolostor és templom

Az Alsóvárosi Ferences Látogatóközpontba szeretettel várjuk az egyéni látogatókat, turista- és iskolai csoportokat illetve a zarándokokat. Tárlatvezetőink segítségével betekintést nyerhetnek nemcsak az épületegyüttes történetébe és a ferences rend életébe, hanem a szerzetesi élet hagyományaiba és mindennapjaiba is.

1444-ben Cesarini Julian pápai legátus a ferences rend szigorúbb (obszerváns) ágát Alsóvárosra telepítette, hogy megvédjék a katolikus hitet a huszitizmussal szemben. Az obszervánsok Alsóvárosban telepedtek le, ott kezdték meg tevékenységüket és kolostoruk építését. A 13. század elejéről származó Szent Péter-ispotálytemplomot kapták meg, az új templom építését az a János testvér irányította, aki a ferencesek építőműhelyének élén az alsóvárosival rokon kolozsvári és nyírbátori késő gótikus templomokat is alkotta.

A templomot 1480 táján kezdték építeni. A munkát a templomhajóval és a kolostor két szárnyával (nyugati, északi) kezdték. A hajóhoz utólag csatlakoztatták a szentélyt, mely egyben a szerzetesi kórus is. Ezért eltérő a hajó és a szentély csillag- és hálóboltozata. A Szent Péter templom román kori faragott köveit beépítették a szentély falába és az első emeletig fölhúzott toronyba. Ezek jelentős részét a legutóbbi felújítás során eltávolították. Jelenleg a kolostor udvarában található kőtárban tekinthetőek meg. A fölszentelés évét (1503) két kőtábla mutatja. A tornyot 1730-ban fejezték be.

A templom a magyar késő gótikus építészet egyik legérettebb alkotása. Homlokzata egyszerűségével és arányaival kelt felemelő hatást. Hajóját 8 négylépcsőzetű, a szentélyt pedig 6 háromlépcsőzetű támpillér fogja közre. A templom alapterülete 723 m2; kívül 63,5 m, belül 59,9 m hosszú. Magassága 20 m. A főhajó hossza 36,6 m, szélessége 13,2 m; a szentély szélessége 10,7 m.

A templom búcsúja Havas Boldogasszony ünnepe (augusztus 5.). Havas Boldogasszony ünnepe tulajdonképpen a római Santa Maria Maggiore felszentelésének emléknapja: 1568-ban V. Piusz pápa vette fel a Római Kalendáriumba ünnepként. Az ünnephez kapcsolódó legenda: a IV. században, Liberius pápaságának az idején egy gazdag patrícius, akit Jánosnak hívtak és a felesége felajánlotta a család vagyonát Szűz Máriának – Mária pedig megjelent az álmukban és felszólította őket, hogy azon a helyen, ahol másnap, az év egyik legforróbb napjának reggelén, augusztus 5-én hó lesz, a tiszteletére építtessenek templomot.

A ma látható kolostorépület 3 periódusban épült meg. Az 1480 körül épült rész, azaz a nyugati szárny, a teljes épületegyüttes legrégebbi része, a templomot is beleértve. Az északi szárny nyugati fele 1480 és 1500 között készült el – a templom nyugati szekciójával egy időben. A kolostor keleti szárnya pedig a 18. században épült meg.

Az 1950-s államosítás után a kolostorban szociális otthon működött. 1989-ben a ferences rend visszakapta az ingatlant, melyben közel 15 évig működött a rend teológiai főiskolája.

Látogatóközpontunk a kolostor egy részében kapott helyet.