Nyelvek

Árvízi felirat

A szegedi nagy árvíz volt a török kort követő, legdrámaibb hatást gyakorló esemény a város életében. 1879. március 12-én hajnali 2 órakor Gergely napján betört a városba a víz, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, és döntő csapást mért a város ősi életformájára. A víz behatolt a kolostorba és a templomba is: a mellékoltárokat összedöntötte, a padokat széthordta. A fontos iratokat, műkincseket és a kegyképet is a kecskeméti klastromba mentették át. A plébánia a pályaudvaron egy vasúti kocsiban működött, misét pedig a kolostor emeletén, az oratóriumban tartottak. A templomban Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án kerülhetett sor az első szentmisére. Templomunkon és még a város néhány megmaradt házán egykorú jel őrzi az árvíz magasságát.

 

A szegedi nagy árvíz volt a török kort követő, legdrámaibb hatást gyakorló esemény a város életében. 1879. március 12-én hajnali 2 órakor Gergely napján betört a városba a víz, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, és döntő csapást mért a város ősi életformájára. A víz behatolt a kolostorba és a templomba is: a mellékoltárokat összedöntötte, a padokat széthordta. A fontos iratokat, műkincseket és a kegyképet is a kecskeméti klastromba mentették át. A plébánia a pályaudvaron egy vasúti kocsiban működött, misét pedig a kolostor emeletén, az oratóriumban tartottak. A templomban Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án kerülhetett sor az első szentmisére. Templomunkon és még a város néhány megmaradt házán egykorú jel őrzi az árvíz magasságát.