Nyelvek

Templom

 

1444-ben Cesarini Julian pápai legátus a ferences rend szigorúbb (obszerváns) ágát Alsóvárosra telepítette, hogy megvédjék a katolikus hitet a huszitizmussal szemben. A 13. század elejéről származó Szent Péter-ispotálytemplomot kapták meg, az új templom építését az a János testvér irányította, aki a ferencesek építőműhelyének élén az alsóvárosival rokon kolozsvári és nyírbátori késő gótikus templomokat is alkotta.

A templomot 1480 táján kezdték építeni. A munkát a templomhajóval és a kolostor két szárnyával (nyugati, északi) kezdték. A hajóhoz utólag csatlakoztatták a szentélyt, mely egyben a szerzetesi kórus is. Ezért eltérő a hajó és a szentély csillag- és hálóboltozata. A Szent Péter templom román kori faragott köveit beépítették a szentély falába és az első emeletig fölhúzott toronyba.  A fölszentelés évét (1503) két kőtábla mutatja. A tornyot 1730-ban fejezték be.

A templom a magyar késő gótikus építészet egyik legérettebb alkotása. Homlokzata egyszerűségével és arányaival kelt felemelő hatást. Hajóját 8 négylépcsőzetű, a szentélyt pedig 6 háromlépcsőzetű támpillér fogja közre. A templom alapterülete 723 m2; kívül 63,5 m, belül 59,9 m hosszú. Magassága 20 m. A főhajó hossza 36,6 m, szélessége 13,2 m; a szentély szélessége 10,7 m.

A templom búcsúja Havas Boldogasszony ünnepe (augusztus 5.). Havas Boldogasszony ünnepe tulajdonképpen a római Santa Maria Maggiore felszentelésének emléknapja: 1568-ban V. Piusz pápa vette fel a Római Kalendáriumba ünnepként. Az ünnephez kapcsolódó legenda: a IV. században, Liberius pápaságának az idején egy gazdag patrícius, akit Jánosnak hívtak és a felesége felajánlotta a család vagyonát Szűz Máriának – Mária pedig megjelent az álmukban és felszólította őket, hogy azon a helyen, ahol másnap, az év egyik legforróbb napjának reggelén, augusztus 5-én hó lesz, a tiszteletére építtessenek templomot.